Kutyatáp +  Felnőtt  

Kutyatáp vásárlásánál talán az első és legfontosabb szempont, hogy milyen korú kutyának vásárol. Teljesen másra van szüksége egy fejlődésben lévő kölyökkutyának, egy felnőtt, kifejlett kutyának és egy idősödő, már ereje teljén túl lévő házi kedvencnek. Hacsak nem örökbefogadó egy menhelyről, akkor nagy valószínűséggel egy körülbelül 10 hetes kölyökkutya boldog tulajdonosa lesz. Amennyiben tenyésztőtől hozza el kutyáját, ahol már az anyatej mellé kapott kölyökkutya táppal fokozatosan szoktatták át a szilárd étkezésre, akkor érdemes megkérdezni, milyen táppal etették, és érdemes ugyanazt a fajtát adni neki, hogy ezzel is csökkentse a környezetváltozás által kiváltott és a család elvesztésével járó stresszt, semmiképp sem tetézve egy esetleges tápváltással.

Kölyök kutyáknak Kölyök (Puppy), Junior vagy Junior/Kölyök jelölésű, kifejezetten nekik készült tápokat javaslunk, amely életkor jellemzően 6 hónapos korig tart.
Ezután következik a növendékkor, amely 6 hónaptól egészen 2 éves korig is tarthat a kutya méretétől függően. Minél nagyobb testű egy kutya, annál tovább tart ez az időszak.
Következik a felnőttkor, ami testmérettől függően 10 hónapos-2 éves kortól 7-12 éves korig tarthat és Felnőtt (Adult) jelölést kap a tápon.
Ezután érik el az idős kort a kutyák, ami 6-tól akár 16 éves korig is tarthat, ehhez a korhoz készítenek Idős (Senior) vagy Felnőtt/Idős tápot. A termékek szűrési lehetőségei között a minden életkorra alkalmas tápokat is megtalálja.

A gyártókat törvényi előírás kötelezi arra, hogy csökkenő sorrendben tüntessék fel a csomagoláson, hogy milyen összetevőket tartalmaz a kutyatáp. Az összetevők sorrendjéből következtetni lehet a táplálék minőségére. Azonban vigyázzon, lehet trükközni, szétszedni bizonyos csoportokat több részre, így máris például egy 60% elosztható 40+15+5%-ra, így az esetlegesen olcsó gabona máris másik pozícióba kerül a sorban.

A csirkés vagy csirke ízű például nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban tartalmaz értékes tápanyagokat az adott termék. Ugyanez elérhető egy gyengébb minőségű alapanyagokat felsorakoztató tápból, mesterséges ízfokozó alkalmazásával. Ezzel a trükkel kedvence sajnos nagyon megszeretheti majd a számára egyáltalán nem egészséges eledelt. Ne feledje tehát, az ízletesség nem feltétlenül egyenlő a minőséggel.

• Húsok, húsliszt:
  A húsliszt a hús szárítás utáni őrlését jelenti, a húsmennyiség valóságát leginkább ez tükrözi. Nevezhető szárított húsnak is. Tehát amikor valahol azt írják, hogy 60% húsliszt, akkor az valóban 60% hústartalmat jelent, ballaszt nélkül. Csirkehús, marhahús, vadhús - amikor ezeket a kifejezéseket olvassa az összetevők között, jó helyen jár, ilyen esetben a tényleges hús kerül a tápba, nem pedig mindenféle melléktermék: csont, bőr, köröm, toll, karom.

• Gabona és szénhidrátok:
  A kutyának szüksége van szénhidrátra, amit a gabonafélék csoportjába tartozó összetevőkből nyer, csak épp nem mindegy mennyire, és főleg milyenre. Fontos tudni, hogy a szénhidrátforrásoknak a kutya emésztése számára megfelelőnek kell lenniük, különben nem bírja lebontani, és szinte egy az egyben átmegy rajta.

• Búza, kukorica:
  Nem jó a kutyának, amennyiben lehet, kerülje az ezeket tartalmazó kutyatápokat.

• Feltárt köles, zab, rozs, előkezelt hántolatlan rizs:
  A kutya ideális szénhidrátforrásai, megfelelően előkészítve, a gyomra számára emészthetően. Ebből nyeri a szükséges szénhidrátot. A kutyának a hántolatlan nyers rizs, zab, rozs, köles a legjobb, ugyanakkor csak úgy odavetve neki megemészteni nem tudná a rengeteg kemény réteg miatt. Fel kell tárni, tehát előkezelni kell, amit hőkezeléssel érnek el.

• Fehérje (protein):
  Létezik állati és növényi eredetű fehérje, illetve ezeknek a minősége igazán mérvadó és fontos. Adott esetben egy jó minőségű, húsból származó 20% többet ér, mint az állati melléktermékekből is származó 40%. Egy nyugodt, átlagos életet élő kutyának a 20-22% körüli fehérjebevitel bőven elegendő, sporttevékenységek esetén természetesen ezen emelni kell.

Figyeljen arra, hogy mennyi adalékanyagot, ízesítőt, mesterséges színezéket, tartósítószert tartalmaz a termék. A legjobb, amikor egyáltalán nincs benne. Amennyiben mód van rá, kerülje a színes-szagos, adalékokkal felturbózott kutyatápokat.

• BARF étrend:
  Mozaikszó, jelentése: biológiailag helyes, nyers táplálék. A tápokkal ellentétben a BARF a szabad táplálkozást próbálja leginkább utánozni, csontos és színhússal, zöldségekkel és gyümölcsökkel, belsőségekkel és kiegészítőkkel (például lazacolaj, zöldkagyló por). Ezen étrend alkalmazásával elkerülhető a tápok negatív kockázata, hiszen a kutya azt eszi, amit a gazdi összeállít neki. Az alapanyagok beszerzése és elkészítése is Önön múlik, ezért időigényesebb, mint a tápot egyszerűen a kutya elé tenni.
  
  
  

Minden esetben különbséget kell tenni ételallergia és ételintolerancia között. Az intolerancia nem azonos az allergiával. Az intolerancia egy sokkal enyhébb lefolyású betegség, amikor kedvence (általában enzimhiány miatt) nem képes megemészteni egy tápanyagot (például laktóz). Ilyenkor legtöbbször emésztőszervi tünetek jelentkeznek (hasmenés, hányás). Ez hasonló ahhoz, mint amikor az emberek elrontják a gyomrukat, amikor túl fűszeres vagy zsíros ételeket esznek.

Mi is az az allergia? Röviden: a szervezet védekező túlkapása. Vagyis az immunrendszer tévesen riadóztat egy olyan dolog miatt (allergén) ami amúgy veszélytelen, és minden erejével kivonulva megpróbál fellépni ellene. Persze eredménytelenül, hiszen nem kórokozóról van szó. Az ételallergia tényleges allergia, és a kutyáknál allergia esetén már a megszokott viszketéssel társuló bőrproblémákat okoz. A leggyakoribb allergiát kiváltó összetevők a csirkehús, bizonyos gabonák, a tojás és a tejtermékek.

Szerencsére az ételallergia és az intolerancia is kezelhető diétával, ami kizárja a tünetet kiváltó összetevőket. Ilyen esetben mindenképp kérje ki állatorvos segítségét a megfelelő diétás- vagy gyógytáp megvétele előtt!